Az Éjgoblin szív örökké dobog...

Warhammer. Puszti. Blog. Nagyjából össze is foglaltam ezt az oldalt. A terepasztalos kalandjaimat örökítem meg, okulásra, szórakoztatásra, elrettentésre.

Sabertooth Cerberus és Mole-man strikes back!

2011.04.24. 16:19 PUSZTI

 

Az előző bejegyzésben már szerepelt a cica, így ismerős játékos lesz. A vakond viszont teljesen új arc, fogadjátok hát szeretettel!
 


Szóval az előző cikkben le lett írva, hogyan esett talpra a macska, most pedig a színeit fogom ecsetelni. Érdekesség, hogy két színnel alapoztam. Mikor a talpat fújtam feketére, akkor lefogtam a figurát, hogy azt ne érje, majd vica versa. Ám azt nem tudtam maradéktalanul megakadályozni, hogy a fehér ne szitáljon be a talpra, viszont így egy nagyon szép eredményt kaptam. Úgy festett az alapozás után, mint egy holdfénnyel elárasztott éjjeli tájon kísértő fantommacska.
De mivel ez nem illett a csapat színeihez, ezért gyorsan lefestettem sárgára. Bemostam egy világosbarnával (snakebite leather), szárazecset ismét az alapszínnel és mégegy bemosás a sörényen, de ezúttal bestial brownnal. Erre zárásképp egy szárazecset.
A talp szintén szárazecseteléssel készült.


 

 

És következzék a várva várt kisvakond!


Amikor a szegedi Apokalipszis Lovasaira lecsapott a Malifaux vihara, akkor megtetszett egyből az Order of the Chymera. Egy vudu nigger és Dzsungel Jane, meg egy csomó vadállat? Ennél már csak az lett volna szebb, ha félállatokat kommandíroznak. Hirtelen felbuztulásból meg is vettem öt rúgóért egy használt csomagot, ami tartalmazta az alapdobozt, meg egy blisternyi molemant.
                                                          /Puszti a történész/

 

 

Akkor még nem voltam tisztában, hogy milyen hasznosak, csak azt láttam, hogy a baszottnagy vak kígyó, meg a háromfejű tigris mellé besuvasztottak pár rücskös kis valamit.
Aztán, mikor a játékban is megmutatták, hogy mit tudnak a fiúk, akkor elcsodálkoztam, hogy a legkisebb a legéletképesebb. Rájöttem, hogy kellene még. Viszont lehet, hogy 6 már sok lett volna. Így végiggondoltam, hogy az eredeti modellek közül is az egyik félig a föld alatt van, miért ne lehetne egy olyan, ami épp mászik kifele? Parától kaptam egy talpat, amire megálmodtam a következő molemant.

Basszameg, a blog írás közben benyelte a fél cikket...
Szóval. Egy vaspálcára építettem föl a fejet. Képeket nem készítettem közben, de most összedobtam egy egyszerű tutorialt:
1. lépés: golyóbis
2. lépés: tűvel bekarcoltam a dolgokat
3. lépés: a vonal mentén elkezdtem az anyagot kitúrni, így mélységet és magasságot teremtve az arcnak
4. lépés: moleman fej! =D


 

 Ezek után a talpra elkezdtem apró parafadugó cafatokat ragaszthatni, majd a szélekre szórtam egy kis homokot. Így szerintem kissé olyan lett, mintha a homok alatti sziklarétekből törne elő éppen. Bal mancsával épp feszíti magát előre, a jobbjával meg húzza maga után az uzsidobozát.

 

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ejgoblinsziv.blog.hu/api/trackback/id/tr602852151

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kabaman 2011.04.25. 22:39:55

Nekem bejön, jófej!

Rastata · http://www.rastata.blog.hu 2011.04.26. 21:44:56

Zsír a vakond! :) A cicánál meg már el sem tudom hinni, hogy tényleg a fogkefe sörték vannak a földbe állítva. :D Azért az akármiért, ami a ott van, ahol elfogy a föld, külön gratuláció jár. Nem tudom mi az, de b*szott jól néz ki. :D

Aidor 2011.04.28. 21:19:01

jók :D a tigris szőrére ráférne a festés, ahogy a vakond karmaira is, de kafák, grat :)